

StepUp Mentor
Kompetencia alapú pályaorientációs tanácsadás
Lépéselőnyben a tudatos és sikeres karrierút felé...
BEMUTATKOZÁS
Szeép-Pataki Katalin vagyok.
Eredeti tanult hivatásom szerint matematika-fizika szakos tanár.
Több, mint 20 év nagyvállalati HR vezetői tapasztalattal, 10 év coaching tapasztalattal - a jövő generációi felé fordulva - a StepUp Mentor program keretében abban támogatom a diákokat, hogy önismeretük fejlődése által tudatos döntést hozhassanak a továbbtanulás illetve a karrier építés területén.
A XXI. század turbulens világa korábban soha nem látott kihívások elé állítja ebben az érintetteket.


SZEMÉLYES TAPASZTALATOK
Minden szülő arról álmodik, hogy gyermeke sikeres életutat jár be a karrierjében is, legyen szó bármilyen hivatásról, pl. a patkolókovácstól egészen a miniszterelnökig.
Jómagam nagycsaládos édesanyaként és tágabb családomban a fiatal családtagok kapcsán számos alkalommal megtapasztaltam, milyen rögös út vezet a diák és a szülő számára is addig, amíg a pályaválasztás buktatói végül sikeresen teljesíthetők és a fiatalok egyszer csak „révbe érnek”.
A megfelelő önismeret és a kellő motiváció jó alapot adhat a pályaválasztási döntésekhez. Emellett azonban számos más tényező is közrejátszik a folyamatban.
Ismeri-e a diák a saját személyes kapacitásait? Kalkulál-e az irányválasztásnál a generációs sajátosságokkal, a XXI. század állandóan változó környezetével? A diák belső motivációja ugyanabba az irányba mutat-e, mint amit az „ész diktál”?
A középiskolás évek közepétől már joggal felmerülő kérdésekre a tudatos pályaorientáció adhat támpontot jelentő válaszokat, diákoknak és szülőknek egyaránt.
SZAKMAI TAPASZTALATOK
Vállalati HR vezetőként - 20 éven át - számtalan állásinterjún voltam a „kérdező” szerepében. Minden beszélgetésben nagyon érdekelt, hogy a jelölt vajon miért éppen azt az utat választotta a tanulmányaiban, ami az önéletrajzából kiolvasható.
A válaszok sokfélék voltak, ezen belül nagyon gyakran hangzottak el az alábbi variációk:
-
a szüleim mintáját követtem / semmiképpen nem akartam a szüleim mintáját követni;
-
a szüleim / testvérem azt mondta, hogy jó lesz az nekem;
-
XY családtag annak idején nem tudott továbbtanulni, én meg akartam mutatni, hogy képes vagyok rá;
-
nem vettek fel arra a területre, amire jelentkeztem, aztán ez lett végül;
-
a sorozatokban láttam ilyen foglalkozást, nagyon megtetszett;
-
szerettem a matek/fizika/biológia/magyar/angol stb. tanáromat, az ő tantárgya határozta meg az irányt;
-
megkezdtem a tanulmányaimat, de nem volt nekem való / nem tudtam tovább finanszírozni, így munkát keresek.
Csak elenyésző gyakorisággal fordult elő, hogy megalapozott önismerettel, kellő motivációval és ezáltal tudatos döntéssel találkoztam.
Úgy gondolom, hogy ezen a területen támogatást adni a jövő generációjának valódi hozzáadott értéket jelent a boldogulásuk felé vezető úton.
